Törődünk a testeddel

Budapest, VII. kerület Csengery utca 26. +36-20 / 220-7001 masszazsbudapest@gmail.com

Hogyan tud egy egyszerű érintés ilyen sokrétű pozitív hatást előidézni?

Már az anyaméhben fejlődő magzat is részesül természetes és automatikus masszázsban az anya testének mozgása által. Idős korban is javasolt a rendszeres masszázs, amely nem csupán frissességet ad, de a megerőltetés és a sérülések kockázatát is csökkenti.

A masszázs közvetlen fizikai hatásai és a masszázs általános hatásai a szervezetünkre

Masszázs hatására fokozódik a vérkeringés, megváltozik percenkénti pulzusszám és a vérnyomás. Fokozódik a nyirokkeringés, keringés fokozódása mellett változik az anyagcsere (vizelet kiválasztás és emésztés), a testhőmérséklet, légzés, fokozódik a kiválasztás és ezáltal a méregtelenítés. A masszázs hatással van az idegrendszerre is. Erős ingerlő fogások alkalmazása serkentő hatású, fokozza a szervezet aktivitását. A nyugtató hatású fogások a test elernyedését, pihenését segítik elő. A masszázs alkalmazásánál a szervezetben egymással sokban összefüggő élettani változások jönnek létre. A bőr ilyen jellegű zónáinak célirányos masszírozásával befolyásolhatjuk egyes szerveink, mint például a vese, a máj, emésztőrendszer vagy a szív működési zavarait.

Masszázs hatásai a bőrre

A bőrünk a testünk legnagyobb szerve. A felületét számtalan idegvégződés, vagyis receptor található, mely összeköttetésben áll az agyunkkal. Bele se gondolunk,hogy nap,mint nap mennyi káros hatás éri ezt a szervünket – a nap UV káros sugarai, szmog, szennyeződés. A belső hatások a korral együtt járó természetes öregedési folyamat, mely kiszáradáshoz és ráncosodáshoz vezetnek. A masszázs idegrendszeri nyugtató hatását elsősorban a masszőr kéz melege, az általa kifejtett nyomás és az érintési inger váltja ki a bőrön keresztül.

Ez egyben a gyógyító energiák közvetítője. A masszázs erősíti a faggyú- és izzadtságmirigyek (verejték) kiválasztó munkáját, eltávolítja az elhalt hámsejteket, amelyek leválnak a bőr felszínéről. A mélyebben található új bőrsejtek termelődése és növekedése fokozódik és serkentődik a bőr anyagcseréje, puhítja a hegeket és erősíti a szervezet védekezőképességét. A masszázs elősegíti a bőr rugalmasságának megőrzését, növeli a feszességét, ezáltal javítja a teljes állapotát és szerkezetét, valamint lassítja az öregedési folyamatot is.

Masszázs közben fokozódik a bőr méregkiválasztása és hozzájárul a szervezet hőszabályzó folyamatainak kiegyensúlyozott működéséhez.

Masszázs hatásai a bőr alatti kötőszövetre

Masszázs hatására a bőr alatti kötőszövetekben gazdag vér- és nyirokérhálózat összehúzódik és kitágul ezáltal is fokozva a vérkeringést. Szövetek tápanyagellátása javul, és az egész szervezet keringése is élénkül. Masszázsmechanikai hatására, a test nyirok és vérkeringés rendszere felgyorsul. Megszűnik a pangó terület és a lerakódások is gyorsabban felszívódnak, csökken a lerakódott zsír mennyisége. A kezelés közben megszűnnek a bőr alatti kötőszövetben lévő feszülések, letapadások. A mechanikai hatások hozzájárulnak a kötőszövet tartásának és rugalmasságának a biztosításában. A vérellátás fokozódása nagymértékben javítja a sejtek oxigén- és tápanyagellátását. A megfelelő immunvédekezés alapja pedig nem más, mint a kielégítő vérkeringés és a jól működő nyirokrendszer.

Masszázs hatása az izomzatra

Masszázzsal kezelt izomzat teljesítőképessége nő. Elősegíti az izomfáradtság megszűnését, könnyebben és gyorsabban regenerálódik, mint az egyszerű pihentetés után. Masszázs hatására kívánt mértékben módosítható az izomzat tónusa. A fenti hatások létrejöttében szerepet játszik, hogy masszázs alkalmával javul az izomzat vérellátása. Felgyorsulnak a folyamatok, amik az izomzat működését kísérik. Masszázsmasszázs alkalmával az anyagcseretermékek, méreg- és salakanyagok könnyebben eltávoznak az izomból és maga a szervezetből is. Az izomzat könnyebben és gyorsabban kipiheni magát, mint az egyszerű pihentetés után. Az izomzat túlterhelése esetén is segítség lehet a rendszeresen és megfelelő mértékben végzett .

A masszázs ellazítja a feszült izmokat és nyugtatóan hat az idegrendszerre. Intenzív testmozgás után az anyagcsere során termelődő tejsav lerakódik az izomszövetekben, ami izomlázat, izomgörcsöket eredményezhet. Ilyen állapotot érezhetünk egy megterhelőbb edzés, vagy egy nagyobb fizikai munkavégzés után. Az izmokban túltermelődött tejsav okozza az izomlázat. A masszázs elősegíti a tejsav eloszlását és kiürülését a fáradt izomzatból, ezáltal enyhíti a fájdalom és fáradtságérzetet. Ennek következtében csökken a vérnyomás, lassul a szívritmus, mélyebb és szabályosabb lesz a légzés és így megteremtődnek a pihentető alváshoz szükséges feltételek.

A masszázs pszichés (lelki) hatásai

Gyógyír a test és a lélek számára. A masszázs szabaddá teszi a légzést, hozzásegít, hogy elengedjük magunkat és megszabaduljunk az belső terhektől. A lágy masszázsfogások megnyugtatják az idegeket, oldja a feszültségeket, segítenek az ellazulásban. Előfordulhat, hogy masszázs közben a páciens egyszerűen álomba merül. Ez is a test, a lélek és az elme mély ellazulásának jele.

Válaszként a szervezet endorfin hormont állít elő, amit a test saját fájdalomcsillapító szerének is neveznek, vagy boldogsághormonként is szokták emlegetni.

Napjainkban a stressz egyre több panaszt és betegséget vált ki. Sokak számára az ellazulás, relaxáció nehéz feladat, mivel naponta éri őket lelki megterhelés, stressz és nyugtalanság. Az orvosokat egyre többen olyan stresszhez kapcsolódó panaszok miatt keresik fel, mint a fej-, hát- és nyakfájás, szem túlterhelés, gyenge koncentrálóképesség, alvászavarok, szorongás, depresszió, ingerlékenység, harag, magas vérnyomás, kimerültség. A napi stresszből származó feszültségek gyakran megzavarják az alvást, fáradtságot, ingerlékenységet és érzelmi kimerültséget eredményezve. Így csökken a tűrő- és állóképesség, ami az új nap kihívásaival való szembesüléshez szükséges. A megfelelő és rendszeres masszázzsal oldhatjuk ezeket a tüneteket, mely jobb alvást biztosít. Visszanyerhetjük a nyugalmi, feszültségmentes állapotunkat.

A masszázs távolhatásai

Reflexzónák ingerlésével közvetett úton tudunk hatni a bőr alatt található beidegzésnek megfelelő belső, távolabb lévő szerv funkciójára is amivel befolyásolhatjuk a szerv működését. Létre jöhet konszenzuális hatás, tehát az egészséges oldal kezelésekor reflexes úton létrejönnek ugyanazok a pozitív hatások az ellenoldalon is.

A masszázsnak nem célja a hagyományos orvostudomány vagy gyógyászati módszerek helyettesítése, hanem annak kiegészítése, a gyógyulás elősegítése, ám legfőbb célja a betegségek megelőzése, a szervezet felfrissítése, nyugalmi állapotba való hozása, stresszoldás.

A masszázs rövid története

A kéz gyógyító erejének ismerete egyidős az emberiséggel. Bizonyítható tény, hogy az emberiség már legalább ötezer éve gyakorolja az érintéssel, illetve kézrátétellel történő gyógyítást. A hosszú, egészséges élet több ezer éves indiai tudományában, az ajurvédában a masszázs azok között a kezelési módok között szerepel, amelyek aktiválják a szervezet öngyógyító energiáit, mély ellazulást eredményeznek, és megszabadítják a szervezetet a felhalmozódott méreganyagoktól. A kínai orvoslásban szintén régi hagyományokra tekint vissza a masszázs a betegségek kezelésében és megelőzésében. Egyik fajtáját, az akupresszúrát jól ismerik a nyugati társadalmakban. Ez a módszer az ajurvédikus masszázs mellett a legősibb masszázstechnikák egyike. A krisztus előtti római és görög irodalom is számos utalást tesz arra vonatkozólag, hogyan és milyen gyakran alkalmazták a masszázst az antik Európában sporttevékenység előtt és után, lábadozási időszakban, fürdőzést követően, és mindenekelőtt a testi-lelki panaszok, emésztési zavarok, légszomj vagy búskomorság terápiás kezelésekor.

A görög Hippokratész (i.e. 460-375 körül) szerint, aki a “nyugati orvostudomány atyjának” számított, a dörzsölés egy olyan műfogás, melyet minden orvosnak ismernie kellene. A későbbi időszakból Galenus görög-római orvost lehetne kiemelni (i.sz. 129-199), aki írásaiban említést tesz bizonyos masszázsfogásokról és azok alkalmazási területeiről. A kereszténység térhódítása után azonban sokáig mindenfajta testi érintkezés tilos volt, s emiatt a gyúrás ősrégi ismerete csaknem teljesen a feledés homályába merült.

Ezt követően majd csak a XVI. századi írások tesznek újra említést a masszázstechnikák alkalmazásáról. Ambroise Paré francia orvos (151-1590) a masszázs egy olyan fajtáját fejlesztette ki, amely nagymértékben meggyorsította a betegségből való lábadozás folyamatát. A XIX. században Per Henrik Ling svéd származású gyógytornász és J. Georg Mezger holland orvos munkája révén a masszázs ismét nagy tekintélyt vívott ki magának. A terápiák nagy sikere miatt a görög-római kulturális hagyományokban gyökerező “klasszikus masszázs” a század vége felé az orvosi kezelések egyik lényeges részévé vált.

A svédmasszázs mellett immáron számos egyéb masszázstípus vált közismertté, melyek részben távol-kelet hagyományokból maradtak ránk (pl. az akupresszúra és a siacu), vagy nyugati orvosok és gyógymasszőrök tapasztalataira, ismereteire épülnek (mint a kötőszöveti masszázs és a modern reflexológia).

Forrás: Karin Schutt: Masszázs – a gyógyító kéz bölcsessége

A masszázs, mint eljárás és hatásai, még bővebben:

A masszázs a test felületén, meghatározott fogásokból: betanult, módszeres, rendezett és adagolt erejű kézi fogások sorozatából áll. Kezelési céllal alkalmazott mechanikus és bioelektromos inger, melyre kialakuló válaszreakció a fizikai közérzetjavítás, illetve gyógyulási folyamat bekövetkezése.

A masszázs alkalmazásánál a szervezetben egymással sokban összefüggő élettani változások jönnek létre, melyek az egész szervezet működését előnyösen befolyásolják. A masszírozás hatására fokozódik a vérkeringés, nyirokkeringés, megváltozik a szervezetben keringő vér eloszlása, a percenkénti pulzusszám és a vérnyomás.

A masszázs alapfogásai: simítás, dörzsölés, gyúrás, ütögetés, vibráció. (A modern módszerek ezt kiegészítik a kirázás, kimozgatás műveletével.)

Hatása a bőrre, hámszövetre (simítás)

A bőrben vérbőség keletkezik, emelkedik a bőr hőmérséklete. A bőr felületén az elhalt hámsejtek leválnak, és közben fokozódik a mélyebben fekvő, fiatalabb sejtek növekedése. Masszázs közben fokozódik a faggyú- és verejték-kiválasztás. Ezek a hatások hozzájárulnak a szervezet hőszabályzó folyamatainak kiegyensúlyozott működéséhez.

Hatása a kötőszövetre (dörzsölés, ütögetés)

A mechanikai hatásra és a vérkeringés fokozódásra begyorsul a különféle lerakódások felszívódása, és csökken a lerakott zsír mennyisége. Hozzájárul a kötőszövet tartásának és rugalmasságának biztosításához. A bőr alatti kötőszövetben megszűnnek a feszülések, letapadások, hegesedések.

Hatása az izomzatra (gyúrás)

Szabályozza az izmok feszültségét (tónusát). A megfeszült izmokat ellazítja (detonizál). Az ernyedt izmokat tónusossá teszi, ilyenkor a normál izomfeszesség elérése a cél. A masszázzsal előkezelt izomzat teljesítő képessége nő, elősegíti a fáradtság megszűnését, az izomzat gyorsabban kipiheni magát (és jöhet az újabb terhelés).

Masszírozás alkalmával az izomzat összepréselődik, és az izom működése kapcsán keletkezett anyagcsere-termékek, salakanyagok (pl.: tejsav, ami izomlázat okozza) könnyebben eltávoznak a szervezetből.

Hatása az idegrendszerre (vibráció)

Az alkalmazott fogások jellegétől és erőségétől függően a masszírozás serkenti vagy megnyugtatja az idegvégződéseket. Ily módon a stressztől, idegességtől és belső feszültségtől túlterhelt idegrendszer is megnyugodhat, és normál üzemmódra kapcsolhat.